Tanárakadémia.hu - Tevékenység

A legkitűnőbb adottságok, legmagasabb szintre fejlesztett képességek sem érnek sokat, ha birtokosukban nem buzog tettvágy, nem érez késztetést a cselekvésre, a szüntelen emberi tevékenységre. Ezért tarthatjuk fontosnak, hogy a tanulói cselekvést ne kész ténynek tekintsük, aminek már csak formát és irányt kell adnunk, hanem önmagában is fejlesztendő, erősítendő dimenziónak. Milyen eszközökkel buzdíthatjuk minél aktívabb életre a diákokat? Milyen motivációs eszközöket találhatunk, amelyek a felnőtt életben is képesek mozgásban tartani az emberi cselekvést? Ezeket a kérdéseket járják körül az itt következő felvetésekkel.

T1 Munkakedv
A hátrányos helyzetű tanulók csoportjaiban a normál csoportokhoz képest jóval magasabb az inaktív és munkanélküli szülők aránya, együttesen mitnegy 30-40%. Aki dolgozik, az is alkalmi vagy feketemunkából él, aminek nincs társadalmi presztizse, nem ad munka-mintát a gyerekeknek. Az inaktív szülők és a szüleik foglalkozását megnevezni nem tudók együttes aránya az ő körükbeneléri a 60%-ot. Cigánytanulók esetében az arány 80%.
Educatio, 1997 - neumann-haz.hu

KÉRDÉS: Kiváltható-e alkalmanként „Tom Sawyer-effektus”? Képes lehet-e a nevelés alkalmanként értékké átlényegíteni a „kerítésfestés” kényszerét?

T2 Világos orientáció
A konkrét továbbtanulási, pályaválasztási szakasz előtt már jóval meg lehet kezdeni az orientációk, beállítódások vizsgálatát. Ismert az a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott hatszög, amely négy orientációs objektumot (céltárgyat) nevez meg (dolgok, ötletek, emberek, adatok), és ezeknek megfelelően csoportosítja az irányultságokat. Dolgok: realista típus; dolgok és ötletek: kutató típus; ötletek és emberek: művészi típus; emberek: társas típus; emberek és adatok: vállalkozó típus; adatok és dolgok: hagyományos típus. Ezeknek az orientációknak a feltérképezése, önismeretbe építési korfüggetlen, jóval a középiskola előtt alkalmazható.
John Holland "RIASEC" modellje

KÉRDÉS: Hogyan segíthető személyiségtípusok, orientációs típusok felmutatásával a korai önmegismerés? Rávilágíthatnak-e ezek a mesterséges és konstruált sémák a gazdagságában szabálytalan emberi egyéniség dimenzióira?

T3 Önfejlesztés képessége
A különféle tanulási kompetenciák fejlesztése (tanuljunk tanulni) jelen van az oktatásban. Nem elég hangsúlyos azonban az aszketikus elem, mint elkerülhetetlen körülmény és feltétel. A sportpárhuzamok segíthetnek a szemléletformálásban: edzésprogramok, fáradozás, verejték. Sokszor kérdezik a diákok: mi értelme ezt megtanulni, Tudatosítani kell, hogy a kognitív apparátus edzése, „kigyúrása” ugyanolyan, mint az izmoké.
Sárváry Mariann a nevelőmunka hatékonyságáról - oki.hu - 2003.02.

KÉRDÉS: Képesek-e a gyerekek saját programok kialakítására, végigvitelére? Segíthető-e ez a képesség a fitneszklubokból ismert „személyre szabott edzésprogramok” mintájára?

T4 Laterális problémamegoldás
Az iskola túlzott mértékben preferálja a hagyományos (vertikális) gondolkodásmódot a laterális (kreatív) gondolkodásmóddal szemben. A vertikális lépésről lépésre halad, a laterális ugrik. A vertikális válaszokat ad és bizonyít, a laterális új kérdéseket tesz föl. A vertikális a lényeges elemekre összpontosít, a laterálisnak semmi sem irreleváns, örül a véletleneknek. A vertikális esetében garantált egy minimális eredmény, a laterális teljesítménye dupla vagy semmi. Szélesíteni kell az utóbbi rendelkezésére álló teret.
John P. Guilfordnak, a kreativitásmozgalom elindítójának gondolatai nyomán

KÉRDÉS: Az iskola leginkább csak szavakban értékeli a kreativitást. Hol jelölhetők ki azok a tartományok, amelyeken belül csakugyan szabad tér nyílhat az egyéni megoldásoknak?

T5 Döntéshozatal
A mai társadalomban mindenkinek magának kell felépítenie magát, definiálni saját céljait, kialakítania kapcsolatrendszerét. Ezt nevezik "barkácsolt életút"-nak, vagy tudományosabban: egyéni felépítésű szocializációnak. Naponta kell mindenkinek önálló döntéseket hoznia, és ezt már gyerekkorban el kell kezdeni. A szülő már nem hivatkozhat a szokásokra, mintákra: a gyerek előtt a bőség zavara tárul fel, ha döntenie kell. Az egzisztencialisták által megfogalmazott "szabadság kényszere" nehezedik rájuk már kis koruktól fogva.
Ulrich Beck

KÉRDÉS: A gyerekek életében dominál a szabályozottság. Hogyan készíthetők fel ebben a közegben a szabadság nehézségeire?

T6 Időinformatika
A gyerekek nem tanulják meg, hogyan érdemes bánniuk az idejükkel. Nem mindig képesek a ritmusváltásra a lassú, alapos és a gyors áttekintést igénylő munka közt. Nem képesek a rendelkezésre álló idő praktikus felosztására, a tevékenység ennek való alárendelésére.
Pitlik 1994-es tér-idő-jelenség mátrixa az ipari időinformatikához

KÉRDÉS: Mennyiben támogatható/támogatandó a számonkérő feladatok során az egyéni tempóhoz való igazodás?

T7 A tevékenység céljául tűzött tárgy
Hasznos lehet, ha a munkaerőpiacra készülő fiatal meg tud különböztetni külső és belső javakat, mert így választhat, hogy munkáját, tevékenységét milyen arányban szenteli egyiknek-másiknak. A külső javak esetében a torta-effektus érvényesül: minél több jut nekem, annál kevesebb jut másnak (pl.: pénz, karrier). A belső javaknál épp fordítva van: minél több van nekem, annál több jut másoknak is (pl.: tudás, amelyre megtaníthatok másokat is, tapasztalat, amit megoszthetok velük, műalkotás, amit élévezni tudnak, stb.)
Marsha Richins és Scott Dawson (1992) materializmus-kutatásai az USA-ban

KÉRDÉS: Hogyan tehető érzékletes, kézzelfogható tapasztalattá a tanulási folyamat közben a tudás értékként való megélése?

T8 A tevékenység végső értelme
Thomas Hobbes felvilágosodás-kori antropológiája szerint az ember szenvedéskerülő - boldogságkereső lény. Hasznos lehet újra meg újra rámutatni a nevelés során, hogy a boldogság keresésére irányuló tevékenység sokkal inkább családi viszonyok, stabil mikroközösségek, élő kapcsolatrendszer, kulturális és természeti beágyazottság, valamint szilárd értékrend kérdése, semmint anyagi javaktól függő eredmény. Szociológiai tény, hogy minél erősebb valakiben a konzumszemlélet, annál elégedetlenebb az élethelyzetével, így szükségképp boldogtalanabb is. Mindennek belátása, átlátása az összes korábbi érték helyét, szerepét is új megvilágításba helyezi.
Ralph Waldo Emerson, Mohandasz Karamcsand Gandhi, John F. Kavanaugh SJ

KÉRDÉS: Hogyan adhat hitelt a holisztikus életszemlélet eszméinek – a tantárgyi rendszert keresztező – prezentációjuk, tárgyszerű, szakmai tudáselemekkel való társításuk?