A tanulási zavarral küzdő SNI-s (pl. diszlexiás, diszkalkuliás) gyerekek minden esetben integráltan tanulnak a többségi osztályokban. Az értelmileg sérült gyerekek hazánkban többségében speciális iskolákban vagy osztályokban, az autisták súlyosságtól függően integráltan és speciális csoportokban is tanulhatnak. Ebből adódik, hogy személyre szabottan kell a módszerek közül válogatni. Van, hogy minden gyerek más feladatot kap, de a végeredménynek ugyanannak kell lennie: egy adott ismeret be kell, hogy épüljön a tudásukba...
A tematikát az eltérő kerettanterv adja meg, amely alapján a tankönyveket fel kell építeni. Ez az enyhe értelmi sérült tanulók környezetismeret tanterve esetében nagyon hasonló a többségihez tényanyag szintjén, annyi különbséggel, hogy elnyújtottabb az ismeretszerzésre fordított idő. Például, ami az enyhében negyedikben van, az a normál kerettantervben már harmadikban. Sokkal több időt kell szánni az előkészítésre, az ismétlésekre, a különféle képességek, készségek fejlesztésére. A módszertant ehhez kell igazítani. Mindenkire egyénre szabottan. Ebből adódóan a kifejlesztett tankönyvek csak egy alapot jelentenek; ahhoz még ugyanúgy hozzá kell adniuk a tanároknak azt a pluszt, amit az eltérő tanulók ismeretében maguknak kell differenciáltan személyre szabni, kreatívan alkalmazni. Lehetetlenség minden tanulónak jó tankönyvet fejleszteni, a tanár szakértelme kell ahhoz, hogy az általunk alapként kínált taneszközt az osztályára alkalmazza.
Korábban az NTK (Nemzeti Tankönyvkiadó) fejlesztett tankönyveket, de még a '90-2000-es években. Azóta változott a kerettanterv, tehát közvetlen előzménye nem is volt a mostani fejlesztésnek. Az új sorozat teljesen más a normál kerettantervhez írott, sőt, még a nemrég kifejlesztett Újgenerációs tankönyvekhez képest is. Sokkal több kép található bennük, viszont kevés írott szöveg van az 1. és 2. évfolyamos kötetekben. Később ez bővül, de igazodik a fejlettségi szinthez. A tankönyveket sok éve tanító gyógypedagógusok írták és bírálták, tehát egy teljesen innovatív, gyakorlatorientált tankönyvcsalád született.
Az 1-4. évfolyamos környezetismeret tankönyvcsalád, mely összesen 6 kötetből áll, egy év alatt, szinte a semmiből született. Formailag nagy újdonság, hogy sokféle melléklettel dolgoznak a tankönyvek, ami a tevékenykedtetést is célozza. Vannak matricás mellékletek, kartonos kivitelűek, ezekből lehet feladatmegoldás gyanánt ragasztgatni, kivágni, elkészíteni bizonyos munkadarabokat, a fóliás kivitelű öltöztetőbaba is hasznos.
A taneszközök fejlesztésének céljai között a gyerekek motiválásán túl a jól használhatóság is alapvető. Minél kevesebb szövegolvasás, minél több játékos, tevékeny feladat kell. Visszatérő feladattípusok, színes, motiváló képek, egymásra épülő, logikus felépítés. A leckék kezdetben 1-2 feladatból állnak, magában a tankönyvben kevésnek, és a laikus számára talán unalmasnak is tűnnek, de önmagukban sok esetben még csak nem is nagyon érthetőek.
Az SNI-s gyerekek figyelme rövid távú, ezért egy-egy órán nem is lehet ennél több feladatot megoldani velük. Ugyanakkor a feladatok nem szimplán csak azok, amik a tankönyvben megjelennek, hanem a köréjük épülő tanórai vagy azon kívüli munka is szerves részét képezi a tanulók fejlesztésének. Tanulmányi kirándulások, kísérletek, mozgásos játékok, énekek, mondókák, színezés, rajzolás, beszélgetés, szituációs játékok. Ezek mind-mind mögötte állhatnak egy-egy leckényi anyagnak.
