Az új fejlesztésű ének tankönyvekben elsősorban a gyerekek világához közel álló, könnyen megtanulható és énekelhető gyermek- és játékdalokra épül a tanulás. Kodály Zoltán és Lajtha László szerint ezek sajátossága az, hogy kétütemes ismétlődő, univerzális, ősi dallammotívumokat alkalmaznak, inkább énekelt mondókák. Roar Björkvold norvég professzor kutatásai kimutatják, hogy a játék- és gyermekdalok motívumai, hangterjedelme és témái hasonlóak bárhol a világban. A mozgásos játékok, az egyszerű, érthető szövegek, az ismétlődő dallamok serkentik a tanulási képességeket. A népi hagyomány így gondoskodik a gyermekek széles alapokon nyugvó fejlesztéséről...

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára az ének-zene tantárgy tanulásának legfőbb célja az, hogy megismerkedjenek a dalolással és a zenével mint élményforrással, mint közösségszervező eszközzel és mint az önkifejezés eszközével. A gyermekek egységben tudják befogadni és kifejezni a dallamot, a szöveget, a mozgást, a játékot, a hangszerek hangjait, mindezt úgy, hogy részben saját világukhoz kötik, részben ennek révén újabb ismereteket szereznek a világról és az emberi közösségről, saját vagy mások kultúrájáról.

A teljes zenei élmény azt is jelenti, hogy a kiadványok kezdetektől bátorítják azt, hogy a tanulók reagáljanak a tanult vagy meghallgatott zenei elemekre: mozogjanak, táncoljanak, játsszanak, kísérjék őket valamilyen módon, például ritmushangszerrel, tapssal. A zene által keltett belső képeket fejezzék ki rajzban, színekkel. erre szolgálnak a színezhető munkalapok. Szinte minden lecke javasolja valamilyen zenemű meghallgatását és feldolgozását. A kisgyerekek nem kategorizálják vagy minősítik a zenéket: a jól megválasztott érdekes klasszikusok, népzenei feldolgozások vagy kortárs művek a dallam, a ritmus, a hangzás útján hatnak rájuk. A tankönyv vidám színei, ábrái, tanulást segítő képi elemei szintén vonzóak lehetnek. A tanítók bizonyára hasznosnak találják majd a kínált zene- és hanganyagot és a játékleírásokat.

Mik voltak a fejlesztés alapelvei, lépései?

A spontán és egyedi zenei élmény mellett tudatos zeneelméleti építkezés is zajlik a tankönyvben. Megismertetjük a fő ritmuselemeket, és bevezetjük a szolmizálást. Törekedtünk a játékos fogalmi alapozásra és a fokozatos ismeretszerzésre. A dalok tanítását nem kötjük szorosan a szolmizáció szerinti haladáshoz, ellenkezőleg: szélesebb hangterjedelmű és ritmuskészletű dalokat tanítunk, melyeket, mikor már jól ismerik a tanulók, a zenei tudatosításhoz használhatunk. Sokféle fogalmat, zenei elemet mutatunk be a tanulóknak, ám az első két évfolyamon még alapozás zajlik, mindezeket újra ismételjük-elmélyítjük a későbbi évfolyamokon.

Mindezt azonban megelőzi és megalapozza a szerzőnk, Antal-Lundström Ilona professzor által kidolgozott és kipróbált módszertani anyag, mely a hallás, az akusztikai érzékenység fokozatos és tudatos fejlesztésével kezd: a hangok tulajdonságaira, a hangszín, a hangerő, tartam, tempó, hangsúly, szünetek és a hang irányának azonosítására, felismerésére koncentrál, és mindezt megerősíti a testi, mozgásos és vizuális kifejezéssel. A megfigyelt elemeket azonnal reprodukáljuk is. Ebben a szakaszban már kezdünk a hanghoz kapcsolt jeleket is írni, majd ezt fejlesztjük tovább addig, amíg bevezetjük az egyezményes zenei kódrendszer egyes elemeit. Mindezzel természetesen az anyanyelvi nevelést is komplex módon segítjük.

Hogyan épül fel a tankönyv?

A tankönyv két évfolyamra szól, három fejezetet, ezen belül 66 leckét tartalmaz. Kiegészíti a 43 fekete-fehér, színezhető munkalap, melyek közül három kártyákká vágható szét. Ezek segítségével többféle módon kombinálhatunk ritmus- vagy dallamelemeket, a tanulók ebből a “kottából" adhatnak elő hangokat, zenét.

A tankönyvön belül nem különítjük el a két évfolyamot, ezt a tanító rugalmasan kezelheti, a csoportnak megfelelő tempóban haladhat. Az 1. fejezet egyoldalas leckéket tartalmaz, mindegyikhez kapcsolódik munkalap, hanganyag. Dalanyaga könnyen tanulható, mégis izgalmas dallammal és szöveggel rendelkező európai gyermekdalokból tevődik össze.

A 2. fejezet kétoldalas leckékből áll, ezekhez nem tartozik munkalap. Címe, A látható dallam jelzi, hogy a hangok lejegyzése kerül központba. Bevezetjük a szolmizálást, a kottaelemek felismerését, a kézjeleket. A daltanulást a magyar gyermek- és népdalkincs dalaival szélesítjük. Folytatjuk a zene jellegzetességeinek megfigyelését is.

A 3. fejezet kétoldalas leckékből és munkalapokból áll. Folytatódik a zenei építkezés új szolmizációs hangok és ritmuselemek megismerésével. Megkezdődik a kottaírás, elsősorban azonban még a megfigyelést, fókuszálást gyakoroltatjuk. A munkalapok itt elsősorban a zenei élményhez, zenei befogadáshoz kötődnek. A 2. és 3. fejezet záróleckéi ismétlést és szintetizálást kínálnak: zenés előadást alapozhatnak meg. A leckék és fejezetek tematikus címeket kaptak.

Mind a tankönyvhöz, mind a munkalaphoz gazdag hanganyagot kínálunk: ez tartalmazza például a környezet hangjait, a kevésbé ismert dalok dallamát, klasszikus zeneművek részleteit. A hanganyagot letölthető, elektronikus formában biztosítjuk. Készül tanítói segédlet is.

Miért használható jól ez a könyv integrált osztályokban?

Úgy gondoljuk, hogy a tankönyv gyermekekhez közel álló tartalma, a zenei élmény és önkifejezés középpontba helyezése, a zeneelmélet fokozatos, értelmező bevezetése és a komplex, nem csak zenei jellegű fejlesztés az általános és speciális nevelési igényű tanulók számára egyaránt megfelelő és motiváló.