2006. május 18-19-20-án Balatonföldváron, a Hotel Festivalban tartotta magyartanári konferenciáját a CENTA Közép-Európai Tanárakadémia és a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. A konferencia mintegy 40 résztvevője több mint tíz előadó gondolatait hallgathatta meg, és sor került számos műhelybeszélgetésre és szemináriumra is.

Ágostonné Kugler Zsuzsa, az egri Tinódi Iskola tanára Az elméleti fogalmak helye, sűrűsége, arányrendszere az irodalomtanításban címmel tartott előadást.

Az ismert tankönyvszerző, Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens a hallgatókat is bevonta a közös munkálkodásba (Szövegértés és más nyelvi kompetenciák elsajátíttatása irodalmi szövegek alapján).

Antalné Szabó Ágnes nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatra, a tevékenységen keresztül megszerezhető tudásra és a kooperatív tanulásra. Gyakorlósorai, mozgásos, páros, csoportos feladatai játékok keretében lopják a tanulók fejébe az ismereteket és a kompetenciákat, s végre cselekvő alannyá válik a diák, aki az avítt formák közt mindig az elszenvedő tárgy sorsára volt ítélve.

Az ajkai Vörösmarty Gimnáziumból érkező Bálintné Lipp Terézia Az irodalmi tananyagbeosztás lehetőségeiről beszélt.

Baranyai Katalin, a Szent Angéla Gimnázium tanára Az Odüsszeiát és Márai Ithakáját vetette össze. Az előadó a homéroszi eposzokat sokféleképpen olvasható műveknek látja, melyekben a jelképek és a regényszerűség átjárókat teremtenek a mai ember világához. Rámutat azokra az apró részletekre, melyek fölött az olvasó sokszor átsiklik, holott meghatározó szerkezeti jelentőségük van. Odüsszeusz íja az egyik ilyen jelképes tárgy: otthon hagyja, holott egy háborúba indulva másnak ez aligha fordulna meg a fejében.

Biró Mária Drámajáték és ikerkönyvek címmel tartott tanártréninget.
Tanulmánya a drámapedagógia tevékenységi formái, azaz konvenciói közül mutat be jónéhányat. Segítséget ad ezzel a mindennapi munkához, hiszen az olyan játékok, mint a „szerep a falon”, a „jelmezöltés”, a „befejezetlen anyagok” vagy a „forró szék” szinte bármely irodalmi mű feldolgozása során haszonnal alkalmazható. Ismertetése nyomán a tanárnak szinte kedve támad hozzá, hogy maga is játsszon tanítványaival együtt, s szívesen kipróbálná a „stílusváltás”, a „tanúskodás” vagy a „belső hang” egynémely változatait.

Kistelekiné Makay Ilona előadása (Tevékenységformák az irodalomórán) számos gyakorlati kérdést tisztázott a budapesti Szent Lőrinc Iskolában szerzett tapasztalatok alapján.

Sándor Csilla, a Csodaceruza című gyermekirodalmi folyóirat főszerkesztője Olvasásszociológiai jelenségekről beszélt.

Szántóné Czecze Enikő A mai ifjúsági irodalom irányai címmel gazdag anyagot és számos ötletet tárt a pedagógusok elé.

József Attila-díjas költőnk, Tóth Krisztina rendhagyó író-olvasó találkozón mutatta be régebbi és újabb köteteit, hiszen ő egyben az Ikerkönyvek társszerzője is.

Valaczka András először A KID-program elvei és gyakorlata címmel, majd Irodalom és film címmel tartott előadást.
A műhelybeszélgetéseken elsősorban a Kötelező olvasmányok témáját járták körül a résztvevők.

További képek a konferenciáról: